„Jól figyelj rám!” – ordította a férjem, miközben fenyegetően fölém tornyosult. „Mire hazajövök a buliból, a vacsora az asztalon legyen, és meg se próbálj elaludni!” Hét évnyi csendes megaláztatás után most csak némán bólintottam. Aznap éjjel a legfelsőbb főnökei előtt léptem oda hozzá a válási papírokkal. Gúnyosan a képembe nevetett… még csak nem is sejtve, ki várt rám a lakásomban.
1. RÉSZ „Mire visszaérek a buliból, azt akarom, hogy a ház makulátlanul tiszta legyen, a vacsora meleg, és te ébren legyél! Ne felejtsd el, én fizetek mindent ebben a házban!”…
