–Senki sem azért nősül, hogy megnyerjen egy versenyt. Ha Diego akarja, meghívom kávézogatni. Nincs közönség.
Mosolygott
– Tudok dominózni
Sok vasárnap volt utána.
Emilia új cipőt viselt az ünnepségén. Rajzát bekeretezték és felakasztották a házban, a földbirtok mellé. Villám visszatért a karámba, Don Efraín pedig újra fütyörészett munka közben.
Diegóval megtanultuk, hogy a nagy ígéretek előtt beszéljünk az apróságokról. Veszekedtünk is. Kijavított, amikor pénzzel próbáltam megoldani valamit, amiben el kellett döntenie. Megtanultam kérdéseket feltenni.
Majdnem két évvel később egy mesquite fa alatt házasodtunk össze. Emilia vitte a gyűrűket. Apám a munkások mellé helyezte a székeket, anélkül, hogy bárkinek is fenntartott volna páholyt.
Azon az estén Lucia patkóját a házunk bejáratához akasztottuk.
Diego tartotta nekem a létrát, Emilia pedig megmutatta, hol látszik a legjobban.
Amikor lementem, ott találtam őket kinyújtott karokkal várva rám.
Elvittem őket. Ezúttal mindhárman megtettük az ígéretet.
