– Ez képtelenség! Biztosan félreértett valamit. Victoria gyógyszert szed, és néha összezavarodik. Én soha nem ártanék neki!

A rendőr azonban nem tágított.

– Akkor bizonyára nem lesz kifogása, ha velünk jön, és válaszol néhány további kérdésre.

Alex ekkor értette meg először, hogy a terve talán mégsem sikerült olyan tökéletesen, ahogyan elképzelte.

De még mindig hitt abban, hogy mindent megmagyarázhat.

Nem tudta, hogy Victoria már elmondta a teljes történetet a rendőröknek.

És azt sem tudta, hogy az erdőben történtek után hamarosan olyan bizonyíték kerül elő, amely végleg lerombolja a hazugságait.

Egy nő, aki nem akart többé félni

Victoria egy kórházi ágyon feküdt, vastag takaróval a testén.

Az orvosok szerint súlyos kihűlést szenvedett, de szerencsére időben megtalálták. Ha még néhány órát tölt a hóban, talán már nem lehetett volna megmenteni.

Amikor magához tért, az első gondolata Alex volt.

Nem azért, mert hiányzott neki.

Hanem azért, mert még mindig képtelen volt elhinni, hogy az a férfi, akivel éveken keresztül megosztotta az életét, valóban meg akarta ölni.

Eszébe jutottak a közös reggelek, a hosszú beszélgetések, a nehéz időszakok, amelyeken együtt mentek keresztül.

Emlékezett arra is, amikor Alex még képes volt őszintén mosolyogni rá.

Mikor változott meg minden?

Mikor vált a szeretet közömbösséggé, a közömbösség pedig gyűlöletté?

Victoria nem tudta a választ.

De egy dolgot biztosan tudott: nem akarta többé azzal tölteni az életét, hogy megpróbálja megérteni azt az embert, aki a halálát tervezte.

Amikor a rendőrség egyik nyomozója belépett a szobába, a nő lassan felült.

– Szeretnék mindent elmondani – mondta halkan. – Mindenre emlékszem, ami aznap este történt.

A nyomozó elővette a jegyzetfüzetét.

Victoria beszámolt az autóútról, az italról, amelytől hirtelen elálmosodott, majd arról, hogy Alex a karjában vitte mélyebbre az erdőbe.

Elmondta, hogyan hallotta meg a farkas lépteit, és hogyan látta meg a hatalmas szürke állatot, amikor magához tért.

– Tudom, hogy őrültségnek hangzik – tette hozzá. – De az a farkas nem bántott. Nem próbált megtámadni. Egyszerűen ott maradt mellettem.

A nyomozó figyelmesen hallgatta.

– És mi történt azután?

– Követtem a férjem lábnyomait. Nem tudtam, merre menjek, de nem akartam meghalni. A farkas egy darabig velem maradt, aztán eltűnt a fák között.

Victoria szeme megtelt könnyel.

– Nem tudom, miért segített nekem. De ha az az állat nem marad mellettem, talán soha nem jutottam volna ki az erdőből.

A nyomozó becsukta a füzetét.

– Nem kell szégyellnie, hogy fél. És nem kell bizonyítania, hogy erős. Az a fontos, hogy életben van.

Ezek a szavak különös módon megnyugtatták Victoriát.

Hosszú idő óta először érezte úgy, hogy valaki valóban meghallgatja.

A bizonyíték, amely mindent megváltoztatott

Alexet még aznap kihallgatták.

A férfi továbbra is azt állította, hogy felesége magától került az erdőbe, és ő csak később vette észre, hogy eltűnt.

Amikor azonban a nyomozók megmutatták neki a telefonja helyadatait, az arca elsápadt.

A készülék adatai szerint Alex autója hosszabb időre megállt azon az erdei úton, amely közelében Victoriát megtalálták.

A férfi először azt mondta, hogy csak pihenni állt meg.

Később azt állította, hogy Victoria kiszállt az autóból, és egyedül indult el a fák közé.

De minden újabb magyarázata ellentmondott az előzőnek.

A nyomozók eközben a házukban is bizonyítékokat kerestek.

A konyhában megtalálták azt az üveget, amelyből Alex aznap este az italhoz kevert szert használhatta. A laboratóriumi vizsgálat később olyan nyomokat mutatott ki, amelyek alátámasztották Victoria beszámolóját.

A rendőrök Alex telefonját is átvizsgálták a megfelelő jogi eljárás keretében.

A törölt üzenetek között egy beszélgetést találtak azzal a nővel, akivel Alex új életet akart kezdeni.

Az egyik üzenetben a férfi ezt írta:

„Hamarosan minden véget ér. Utána végre szabadok leszünk.”

A másik nő válaszában ez állt:

„Biztos vagy benne, hogy nem lesz belőle baj?”

Alex erre csak ennyit írt:

„Mindent elterveztem.”

A nyomozók számára ez már komoly okot adott arra, hogy tovább vizsgálják az ügyet.

Alex azonban még ekkor sem vallott be semmit.

Amikor a rendőrök szembesítették az üzenetekkel, váratlanul a farkasról kezdett beszélni.

– Maga nem érti! Az az állat mindent tönkretett! Ha nem jelenik meg, Victoria soha nem jutott volna vissza az útra!

A nyomozó hosszú másodpercekig nézte.

– Tehát azt állítja, hogy a farkas a hibás azért, mert a felesége életben maradt?

Alex elhallgatott.

A saját szavai most először árulták el jobban, mint bármilyen bizonyíték.

A tárgyalás napja

Néhány hónappal később elérkezett a tárgyalás napja.

A bíróság épülete előtt újságírók és kíváncsiskodók gyülekeztek. Az eset története gyorsan elterjedt, és sokan egyszerűen nem tudták megérteni, hogyan képes valaki ilyesmire azzal az emberrel, akinek egykor örök szerelmet ígért.

Victoria lassan lépett be a tárgyalóterembe.

Már nem volt az a rémült nő, akit a téli erdőben hagytak hátra. Még mindig nehezen aludt, és néha éjszaka arra ébredt, hogy ismét a hóban fekszik.

De minden nappal egy kicsit erősebb lett.

Amikor meglátta Alexet a vádlottak padján, a férfi megpróbált a szemébe nézni.

Victoria nem fordította el a tekintetét.