A 60. születésnapján anyám a barátok és a család előtt alázta meg a menyasszonyomat: egy tányért vágott a lába elé, és azt ordította: „Nem vagyok hajlandó egy asztalhoz ülni egy magadfajtával!” A párom meg sem szólalt. Én sem emeltem fel a hangom; csak emlékeztettem anyámat arra a több mint 30 évre, amit azzal töltöttem, hogy az az álomfiú legyek, akit ő akart, majd kisétáltam a teremből. Ami az esküvőnkkel ezután történt, az volt az a gyomros, amire legmerészebb álmában sem számított.