Letérdelt, hogy beszéljen hozzá anélkül, hogy kényszerítette volna a felnézésre.

– Először enni és pihenni fogsz.
– A többit majd holnap megbeszéljük.

Esteban a botjára támaszkodva figyelte az ajtóból. Amikor Inés visszatért, kinyújtotta a bal kezét.

Elvette.

A nappaliból gyerekek hangja szűrődött ki, akik olvasni tanultak. A könyvtárasztalon az első könyv hevert, amit valaha kölcsönadott neki, kinyitva és kopottan, mert abban a házban a legértékesebb tárgyakat már nem zárták le.