Hajnali egykor a vőlegényem eljött értem a kórházba a 14 órás megterhelő műszakom után, de az anyósülésen a csinos asszisztense terpeszkedett: az én vőlegényem kasmírsálját viselte, és azt a termobögrét szorongatta a mellkasán, amit tőlem kapott az évfordulónkra. „Hányingerem lesz, ha hátra ülök” – vetette oda ártatlan hangon. Nem vitatkoztam: becsuktam az ajtót, sarkon fordultam, és elküldtem egyetlen üzenetet. Hét nappal az esküvőnk előtt a férfi még nem sejtette, mekkora árat fog fizetni ezért.