Leila a játszadozó fiukra és a békésen legelésző ménre nézett a lenyugvó nap vöröslő fényében:
– Csak megmutattam neki, hogy nincs mitől félnie többé. Mert a legvadabb lélek sem támad soha gonoszságból… csak azért küzd, mert nem hiszi el, hogy létezik a világon valaki, aki bántás nélkül is képes szeretni őt.