Feltörtem a pecsétet.
Benne egy levél, egy sor jogi dokumentum és egy régi fénykép volt.
A fénykép csúszott ki először.
Arccal felfelé landolt a közöttünk lévő köves ösvényen.
Két fiatalember állt a Varela Capital eredeti irodája előtt.
Az egyik az apám volt.
A másik annyira hasonlított Alejandróra, hogy egy pillanatra azt hittem, ő az.
De a sarokban nyomtatott dátum 1981 volt.
A hátulján, apám kézírásával, hat szó állt:
Gabriel Mendoza, társalapító – és Elena igazi jótevője.
