Hat hónappal később Elena sétálni ment a tópartra. Rocíónak szerződése, tisztességes munkaideje, tisztességes fizetése és ablakos szobája volt. Mateo haladt a tanulmányaival, és a szünetet Elenával töltötte.
Alonso hetente háromszor vacsorázott otthon. Vasárnaponként megtanulta, hogy válasszon egy kazettát, és maradjon, amíg a végére nem ér.
Egyik délután Mateo megkérdezte, hogy lefényképezhetné-e.
Elena felemelte az állát, Rocío átölelte a vállát, Marina pedig a háttérben elhúzta a függönyt, hogy több fény jusson be.
Amikor meglátták a képet, Elena megkérte, hogy tegyék az 1972-es táncos kép mellé.
„Mindkettővel elégedett vagyok” – mondta.
Aztán megkérte a fiát, hogy tegye be a zenét. Még túl késő volt a tánchoz.
