Egy sorsdöntő tárgyalás kellős közepén az üzlettársam szándékosan kávét öntött a méregdrága öltönyömre, csak hogy megalázzon, majd gúnyosan rám vigyorgott: „Lássuk, egy ilyen apróságtól is elveszíted-e a fejed.” Nem vettem fel a kesztyűt. Csendben maradtam, és csak a vödörrel belépő takarítónőre meredtem. Az arcán lévő sebhelyet azonnal felismertem… egy 18 éven át rejtegetett levél pedig épp most készült lerántani a leplet arról, hogy az apám miért tüntette el őt örökre az életemből.